(1) DU = q + w , ahol DU a rendszer belső energiájának megváltozása, q a hőközlés a

rendszerrel, w a rendszer által végzett munka. (2) Nem létezik elsőfajú örökmozgó

(1) Hőt nem lehet teljes mértékben munkává átalakítani. (2) Hő önként csak magasabb

hőmérsékletű helyről áramlik alacsonyabb hőmérsékletű hely felé. (3) Nem létezik másodfajú

örökmozgó. (4) A környezetével kölcsönhatásban nem álló (elszigetelt) rendszer entrópiája nem

csökkenhet (entrópiatétel)

az a (képzeletbeli) gáz, amelyre pontosan érvényes az általános gáztörvény pV = nRT ,

ahol p a nyomás [Pa], V a térfogat [m3], n az anyagmennyiség [mol], R a gázállandó (8,3145 J K-1 mol-

1), T a hőmérséklet [K]

az a nyomás, amit akkor mérhetnénk, ha az adott komponens egyedül töltené be a

rendelkezésre álló teljes térfogatot.

teljes térfogatot.

Dalton törvénye: Egy gázelegy nyomása a komponensek parciális nyomásainak összege

reális gázok Vm−p görbéjén az az izoterma, amelyen egy vízszintes érintőjű inflexiós

pont található

a kritikus izotermához tartozó Tc hőmérséklet. Tc alatt a térfogat csökkentésére

nem a nyomás növekedése, hanem a légnemű anyag lecsapódása következik be.

Megváltozása csak az állapotjelzők kezdeti és végső értékétől függ és független attól,

hogy az állapotjelzők a változás során milyen közbenső értékeken mentek át. Megváltozását teljes

differenciál írja le.

Megváltozása nem csak az állapotjelzők kezdeti és végső

értékétől függ, de függ attól is, hogy az állapotjelzők a változás során milyen közbenső értékeken

mentek át. Megváltozását teljes differenciál nem írja le

értéke függ a rendszer anyagmennyiségétől és azonos részrendszerek

egyesítésekor mindig összeadódik

értéke független a rendszer anyagmennyiségétől és részrendszerek egyesítésekor

kiegyenlítődhet

a rendszer megváltozása egyensúlyi állapotok sorozatán keresztül. Reverzibilis

körfolyamat lejátszódása után a rendszer és a környezete minden állapotjelzője is az eredeti értékét

veszi fel. Reverzibilis folyamat nem létezik, de a lassú változások közel ilyenek.

a rendszer megváltozása nemegyensúlyi állapotok sorozatán keresztül.

Irreverzibilis körfolyamat lejátszódása után a rendszer visszakerül eredeti állapotába, de a környezete

nem. A valódi folyamatok mind irreverzibilisek.

egy testet felépítő részecskék kölcsönhatási és kinetikus energiája; abszolút értéke

határozatlan. A belső energia (U) állapotfüggvény és extenzív mennyiség. [J]

a rendszer által

végzett munka és leadott hő negatív előjelű (ilyenkor a rendszer energiája csökken), a rendszeren

végzett munka és az általa felvett hő pozitív előjelű (ilyenkor a rendszer energiája növekszik)

olyan elképzelt gép, amely munkát végez a rendszer energiájának csökkenése

nélkül.

olyan elképzelt gép, amelynek egyetlen hőtartálya van, és ennek hűlése árán

körfolyamatban (ciklikusan) munkát végez. A másodfajú örökmozgó 100% hatásfokkal lenne képes

hőt munkává alakítani.

H =U + pV , ahol U a belső energia, p a nyomás és V a térfogat. Az entalpia

állapotfüggvény és extenzív mennyiség. [J]

μ(t)=(deltaT/deltap) rögzített H-n

ahol T a hőmérséklet, p a nyomás és H az

entalpia. μ adiabatikus körülmények között (H állandó) megmutatja, hogy a nyomásváltozás mekkora

hőmérsékletváltozással jár. Ha a nyomás csökkenésére egy gáz lehül, akkor μ>0.

az inverziós hőmérséklet felett egy gáz kiterjedéskor (tehát nyomás

csökkenésekor) felmelegszik (μ<0), alatta pedig lehül (μ>0).

C=(deltaq/deltaT) 

ahol deltaq a rendszer által felvett vagy leadott hő, dT az

eközben bekövetkező hőmérsékletváltozás. Pontatlanul, de szemléletesen a hőkapacitás az a

hőmennyiség, ami a rendszer hőmérsékletét 1 Kelvinnel növeli meg. [J K-1] Az általános hőkapacitás

fogalomnál nincs kikötésünk arra, hogyan változik a hőközlés közben a térfogat, a nyomás, vagy

mekkora a rendszer anyagmennyisége!

Cˇv = (deltaU/deltaT) rögzített térfogaton

tehát deltaT hőmérséklet-változáshoz szükséges deltaU

belső energia változás állandó térfogaton. [J K-1]

ha ismerjük az entalpiát T1 hőmérsékleten, akkor a Cp ismeretében

kiszámíthatjuk T2 hőmérsékletre

H(T2)=H(T1)+ integrál C ˇp*dT

nűI ( :D ) reakcióegyenletben a reaktánsok és termékek elfogyási-keletkezési

arányait kifejező szám. Értéke függ a reakcióegyenlet felírásától, reaktánsokra negatív, termékekre

pozitív.

egy anyag akkor van standard állapotban, ha kémiailag egynemű (tiszta) és nyomása

p sztenderd = 1 bar = 105 Pa (hőmérséklete tetszőleges lehet!).

olyan kémiai egyenlet, amiben feltüntetik a reaktánsok és a termékek állapotát is

(pl. halmazállapot, szolvatációs állapot).

standard reakcióentalpia

más néven: delta r H standard

a standard állapotú reaktánsoktól a standard állapotú termékekig

vezető reakció során bekövetkező entalpiaváltozás tetszőleges, de adott hőmérsékleten. [J mol-1]

egy vegyület referenciaállapotú elemeiből való

képződésének standard reakcióentalpiája. Referenciaállapotú elemek standard moláris képződési

entalpiája nulla. [J mol-1]

az elem standard nyomáson és az adott hőmérsékleten legstabilisabb állapota.

(Kivétel: szobahőmérsékleten a fehér foszfort tekintjük referencia-állapotú elemnek.)